Sziasztok!

Röviden a lényeg; nyertem a lottón 1.6 millió forintot, amit csajozásra fogok felhasználni. Pontosabban olyan csajokat akarok felszedni, akiket pénz nélkül megközelíteni sem lehet. Hárman vagyunk az akcióban, egy barátom Gábor és egy külső segítőm egy stylist, aki segít "menő"-nek lenni. A tervezésről előző posztjaimban olvashattok; a bevezető illetve a koncepció segít megérteni a tervemet.

Magamra kaptam egy prada inget és egy zakót, felhúztam a méregdrága órát (ami amúgy rettentő kényelmetlen, így hirtelen), fejem búbjára tettem az "iszonyatmenő" napszemüvegemet és indulhat a buli;

2011.06.16. Csütörtök,  Budapest

Gáborral beültünk egy egyetemisták által sűrűn látogatott, menőnek titulált helyre. Boxok, faszékek, kávéillat. Három nem túl ügyes "pincérlányocska" csapolta a söröket, keverte a nyári koktélokat. Nem egy olcsó helyen járunk, az espresso csészéje 890Ft-ot kóstál. A hely elég nagy körülbelül 60 ember tud kényelmesen leülni és van külön dohányzó és nemdohányzó rész. Mi a dohányzóba ültünk, mert ott nagyobb volt a nyüzsi. Itt alacsony bőrfotelek és dohányzóasztalok voltak elszórva. Elég sokan voltak így nem volt probléma a célpont választás.

Két tipikus plázacica ült egymással szemben, a másik két szabad fotelbe a cuccaik voltak beszórva, a mappákból és a jegyzetekből következtettünk arra, hogy egyetemisták. Hozzájuk közeli helyre ültünk be és rendeltünk. Diszkréten figyeltük miről beszélnek: "új táska, [rettenetesen kimondhatatlan olasz márka] cipő, vinnyogás amiért nincs pénz póthajra, hiszti az előadás miatt". Körülbelül ezeket fogtuk fel és egyértelműen nyugtáztuk, hogy tökéletesek lesznek az első áldozat szerepére.

Először is jó feltűnően rendeltük meg a legdrágább fajta kávéból az espressot, mellé frissen facsart limonádéval. Már ekkor felfigyeltek mikor mondtuk a kávé fajtáját. Szépen diszkréten kipakoltunk az asztalra, levettem a zakót stb. Tisztán látszott, hogy végigmértek minket.

Most jött az a rész, hogy hogyan is kerüljünk interakcióba velük. Nem vagyok egy ijedős fajta, simán leszólítok bárkit, de talán mégiscsak stílusosabban kéne megoldani a helyzetet, egy egyszerű italmeghívásnál. Jobban a figyelmük középpontjába kell kerülnünk... Közben a dohányzó részben egyre több vendég foglal helyet, a második limonádét rendeltük meg.

Gondoltam kiugrom a mellékhelyiségbe, ahová az út (amit figyelembe vettünk a helyfoglalásnál is) pont közvetlen a lányok mellett megy el. Gábor az asztalnál vár és vigyáz a direkt asztalrapakolt értékekre (napszemüveg, okostelefon, jó vastag bőrbrifkó $ stb.). Mikor útba vettem a wc-t az egyik lánnyal kerültem szemkontaktusba amit egészen addig fenntartottunk míg el nem haladtam mellette, visszafelé pedig a szembeülő társával tettem meg ugyanezt. Nincs flegma arckifejezés, nem hajlította el a fejét, nem tűnik közömbösnek, szépen mosolygott rám, a szemezés közben. Érdemes ezt folytani...

Mikor visszaültem már teljesen biztosak voltunk abban, hogy a két lány felmért minket, mind külső alapján, mind anyagilag. Ideje lett volna lecsapni, de még mindig nem tudtam, hogy hogyan kéne. Ekkor láttam meg az egyik lány táskájából kikandikáló cigisdobozt. Gyorsan a fotelben heverő zakómért nyúltam aminek a belsőzsebében egy doboz djarum cigaretta pihent. Elővettem rágyújtottam, ügyelve arra, hogy a gyújtás pillanatában a dobozt is felemeljem, mintha azzal csinálnék szélárnyékot az öngyújtónak. Szerencsém volt észre is vette. Nem is telt el öt perc ő is rá akart gyújtani, kotorászott a táskájában.

Namost nemtudom, hogy ez valóban így volt, vagy csak az ismerkedés hajtotta a lányt, de nem volt öngyújtója, így felém fordultak, hogy nem e tudnék célszerszámot adni neki. Természetesen adtam és lecsapva a pillanatra (és a tényre, hogy egyre többen vannak a dohányzóhelyiségben) meginvitáltam őket az asztalunkhoz mondván, hogy nekünk még három órán keresztül nincs semmi dolgunk és állatira unatkozunk (ami szóról szóra igaz volt ). Meglepődésemre nem sokat hezitáltak, fogták a cuccaikat és ültek át.

Akkor itt álljunk meg egy picit, mert megtörtént a bemutatkozás. Természetesen a nevüket nem fogom leírni, de itt volt alkalmunk jobban szemügyre venni őket. Mindkét lány szőke volt, az egyik válligérő a másik olyan hátközépig érő hajat viselt. Így is fogom őket a leírásban megkülönböztetni, hogy rövid illetve hosszú hajú. A rövid hajú egy farmer combközépig érő miniszoknyát viselt, fehér saruval és egy átlagos dekoltázsú fehér blúzzal. Fehér apró táskája volt és egy rózsaszín mappatartója. Csinos pofi, tűrhető mennyiségű smink, vékony testalkatú közepes méretű mellekkel. A hosszú hajú kicsit merészebben volt felöltözve, ilyen szemtelenül rövid, fodros nyári szoknya, merészen kivágott felső. Neki az arca valamelyest szebbnek tűnt mint társának de lehet, hogy csak a smink tette. Csinosak voltak.

Vissza a sztorihoz;

A rövid hajú volt az akinél megláttam a cigit, de időközben kiderült, hogy a hosszú hajú is dohányzik. Négyen rágyújtottunk és elkezdtünk trécselni. Mint kiderült marketing-et tanulnak az egyik főiskolán, most másodévesek, itt laknak és készülnek a vizsgákra. Közben figyeltem őket, rendesen végigmérték az öltözékemet, a karórát és a napszemüveget is (mostmár belátom az értelmét..). Beszélgettünk mindenféle általános dologról, mondták, hogy estefelé moziba mennek. Nem akartam nagy jelentőséget tulajdonítani a dolognak, hiszen mi most nem tervezünk velük hajnalig, ez egy szárnypróbálgatás.

A beszédtémánk elég vegyes volt, eleinte a vizsgáik nehézségeiről beszéltek, utána meséltek az épp futó mozifilmekről, majd a bulizáshoz és a nyári vakációhoz lyukadtunk ki. Mondták, hogy hova szeretnének menni, de kezdett rettentően untatni amit beszéltek, mert szinte minden mondatuk után valamiféle hiszti jött, hogy semmi nem sikerül nekik, mert kevés a pénzük és hát egyetem és munka mellett milyen nehéz még szórakozni is. Apropó munka, hostessként dolgoznak.. (ki gondolta volna?)

Itt gondoltam villantok ismét és elmondtam, hogy mi Gáborral az egész nyarat végigfogjuk bulizni, mert ebben az évben sokat dolgoztunk és sok jól kerestünk és így akarjuk jutalmazni magunkat. Természetesen itt szóba jött az, hogy mit csinálunk (a hosszúhajú már pontosan is fogalmazott: "Mit dolgoztok, hogy ilyen jól kerestek?" :D ). Ugye említettem, hogy hazudni nagyon nem akarunk és mivel nem vettünk fel se álnevet, se álszemélyiséget, ezért csak apró füllentésnek fognám fel, de az se teljesen, csupán nem mondtuk el az igazságot. Azaz elmondtuk, hogy mi a munkánk, azt is elmondtuk, hogy melyik cégnél, csak éppen pontos beosztásunkat és valódi fizetésünket nem említettük. (Ez úgy gondolom teljesen jó, ugyanis a szakterületemen tényleg lehet(ne) brutálisan jól keresni, csak nem ilyen fiatalon és vidéken.) Szóval bólogattak, mintha értenék is miről van szó.

Innentől jött az érdekes rész, mert egyre jobban érdeklődtek felőlünk/felőlem és az eddigi beszélgetéstípus ami lényegében csak saját magukról szólt, átment fokozott érdeklődésbe  nagyrészt a munkánk és a pénz iránt. Ezt szerencsésen elhárítottuk azzal, hogy a tényleges munkánkról beszéltünk, ami szerintem borzasztóan untatta őket és visszakanyarodtam a bulizáshoz. Mondtam nekik, hogy holnap el akarunk menni bulizni, majd érdeklődtem arról, hogy ők mennek e valahova és ha igen nem e lenne kedvük eljönni velünk. Ez rettentően tetszett mindkettőnek (lényegében randira hívás történt), pedig még azt sem tudtuk van e párkapcsolatuk vagy sem. Igennel feleltek és meg is állapodtunk abban, hogy péntek este egy belvárosi clubban találkozunk és onnan megyünk valami táncos szórakozóhelyre.

Itt volt az a pont ahol maximálisan éreztem, hogy tényleg el akarnak jönni velünk és nem csak unalomból, kedvtelésből ülnek mellettünk..

A lányok elköszöntek mondván, hogy át kell öltözniük még a mozi előtt. Gyors telefonszám csere, puszi-puszi és már ott sem voltak. (Az italokat amiket külön ittak azt fizették, nem hívtuk meg őket semmire. Viszont a saját italainkat úgy fizettem ki, hogy jól lássák mennyit fogyasztottunk és zsíros borravalót adtam.)

Péntek este buli van!

Önértékelés: Szerintem elég bénán adtam elő magam egykét résznél, sok esetben abszolút levágható volt, hogy mutogatni akarom az értékeket. Másrészről elégedett vagyok, mert szerintem ha nem villantottunk volna nem ültek volna át.

Gábor véleménye: Első próbálkozásnak meglepően jó. A lányok bár butuskák voltak, nagyon bírtam a velük való társalgást. Várom a péntek estét kíváncsi leszek mi lesz belőle.

Budget: 12.350 Forint volt a számla, 15.000 Forintot adtam a pincérnek

Megjegyzés: Másnap délre, már bejelöltek minket facebook-on.